A rangerek díjat vehettek át önkéntességükért

Média - Írtak rólunk

Olvasóink értékelése: / 7
ElégtelenKitűnő 

A 2011-ES ÉVET AZ EÚ TANÁCS AZ ÖNKÉNTESSÉG ÉVÉNEK JELENTETTE KI

olyan önkéntes tevékenységeket támogat, melyek az aktív állampolgársághoz vezetnek. Az elmúlt év végén Nyitrán azok az önkéntesek vehettek át díjat, akiknek munkáját nem nyilatkozatok vagy oficiális dokumentumok motiválják.

KÖBÖLKÚT: Az elismerést Matej Medveď – önkéntes természetvédő és a Gbelcia crassiceps – Pre pomoc prírode (Segítség a természetnek) polgári társulás titkára is átvehette.

Középszlovákiai a mocsarakhoz jött
Brezno-ból származik, a nagyszombati ipari szakközépiskolában közúti közlekedést tanult. Édesanyja a párkányi körzetből származik, ahol aztán Matej Medveď édesapjával együtt letelepedtek. Akkor fedezte fel a Párizsi Mocsarakat – azt a területet, melyről még Brüsszelben, New Yorkban és a Pentagonban is tudnak, lehet, hogy többet, mint Érsekújvárban.
„Ez a terület, mint első a szlovákiai természetvédelmi területek közül, került be a mocsárvidékek védelmére vonatkozó Ramsari Egyezménybe. Formálisan ezt be is tartjuk. Viszont a természetvédelem az erdő-, víz- és halgazdálkodástól eltérően nem hoz pénzt. És eszerint van Szlovákiában autoritása is. A természetvédelmi terület, melybe a Párizsi Mocsarak is tartoznak, egyetlen hivatásos természetvédőt alkalmaz, aki felelős az egész Dunamentéért Pozsonytól egészen Helembáig,” nyilatkozza Matej Medveď, aki számára a természetvédelem „önkéntes hivatássá” lett.

Több száz órát dolgoztak le
„A védett természeti rezervátumban halásznak, vadásznak és télen nádat vágnak. Viszont nincs senki, aki törődne magával a területtel. A gát lyukas, fák nőnek rajta. A mocsár be van nőve, a Párizs patak iszapot hord bele. Sokan azt hiszik, hogy ez szemétlerakat, sőt, nemrégiben egy illető egy egész kamionnyi veszélyes egészségügyi hulladékot rakott itt le,” sorolja fel M. Medveď.
A köbölkúti rangerekkel – természetvédőkkel együtt több száz órán át tisztították, kaszálták a réteket, távolították el a nem honos fa- és növényfajokat. A természeti rezervátum új jelzéseit rakják ki és egy helybéli farmtulajdonos segítségével javítják a már majdnem teljesen eltűnt utat a terület északi részén. Egyik céljuk az, hogy a Párizsi Mocsarak Nemzeti Természeti Rezervátumban tanulmányi ösvényt alakíthassanak ki és ezzel hozzáférhetővé tegyék ezt a régiót a nem csak szlovákiai turisták számára.

Madártani táborok
„1996-ban egy állatkertben találkoztunk egy ornitológussal, aki azt mondta, szívesen gyűrűzne néhány madarat a Párizsi Mocsarakon. Megszerveztük a tábort. Már az első eredményekre felfigyeltek több ország ornitológusai, botanikusai és entomológusai. Ezen a nyárom már 15-ik alkalommal rendezzük meg a tábort,” folytatja M. Medveď.
A Párizsi Mocsarakon kutatott pl. Alfréd Trnka nagyszombati egyetemi tanár (a Gbelcia crassiceps társulás alelnöke), Zvi Friedman izraeli ornitológus, Majzlan és Kabát entomológusok. Egy olasz és egy finn ornitológus jár ide verebeket tanulmányozni, továbbá ragadozó madarakra szakosodó oroszországi ornitológusok télen figyelik az északi ragadozó madarak költözését. A kutatások eredményei szerint a Párizsi Mocsarak fülemülesitke egyetlen ismert és egyben legészakibb fészkelőhelye. Tudósok Köbölkút község környékén többek között olyan trópusi szúnyogok kolóniáját fedezték fel, melyek ezidáig általában Afrikában a Nílus deltájánál voltak megtalálhatóak.
Külön fejezetet a magyar (az államhatár pilisi – magyar oldaláról) kollégákkal való, hosszú évek óta tartó együttműködésünk. A madártanon kívül más közös érdeklődési körök is összetartják őket.

Bevetések a rendőrökkel
A természetvédők közös kiképzéseken vettek részt a szlovák és a magyar rendőrséggel. Megszervezték a Párizsi Mocsarak állapotának repülőgépes koordinációs monitorozását és a Duna állapotának motorcsónakról történő monitorozását is. Drogellenes bevetésben is részt vettek, a tűzvészhez (növényzet) is hívták őket illetve sportdrukkerek kocsmai verekedéséhez is. A rangerek járőrözései prevenció a természet szennyezése, az orrvadászat, madárírtás illetve más környezetkárosító eljárások ellen. M. Medveď az újonnan létrejött nemzetközi madártani adatbázis tudósítója.

Profi felszerelések
Viszont ilyen feladatokat az önkéntesek sem tudnak végrehajtani megfelelő felszerelés nélkül. „Apámmal ketten kezdtük – katonai bakancsban és egyszerű terepszínű katonai gyakorlóruhában. Ma nyolcan vagyunk, a párkányi partnercsoporttal tizenöten. Minden egyes természetvédő felszerelése kb. négyezer euró értékű. Legális fegyvereink, golyóálló mellényeink, adóvevőink, éjszakai optikánk, hegymászó felszerelésünk, extrém időjárásban használható táborozási kellékeink vannak,“ hangsúlyozza M. Medveď. „A fegyverek kivételével a felszerelés nagy részét szponzorok segítségével sikerült megszereznünk, hazai cégektől és külföldi partnerektől egyaránt, kik gyakran nagyobb megértést tanúsítanak a környezetvédő aktivisták iránt, mint a hazai vállalkozók. Ezek gyakran azt hiszik, hogy légkondicionált dzsippekben akarunk csak úgy száguldozni a réteken. A legtöbb rétet ezidáig gyalog jártuk be – sövényvágókkal, áttételes fogókkal és motorfűrészekkel, melyek segítségével az elhanyagolt növényzetet távolítottuk el.“

Meg akarják menteni a mocsarakat
Apa és fia szívügye a Párizsi Mocsarak Nemzeti Természetvédelmi Rezervátum megmentésének programja. Ez a 184,05 ha területen fekvő mocsárvidék Szlovákiában elsőként volt felírva a Ramszari listára és a NATURA 2000 listán is szerepel. Több mint 340 fajta magasabb növény, 44 fajta puhatestű, 162 fajta pók, 34 fajta szitakötő, 401 fajta bogár, 54 fajta hártyásszárnyú és 37 fajta kétszárnyú található itt meg. A gerincesek közül ezidáig 18 fajta halat, 10 fajta kétéltűt és több mint 31 fajta emlőst találtak itt. A mai napig 171 fajta madarat jegyeztek fel, melyek közül 67 itt fészkel.
Medveďék először 1991-ben indítványozták a Párizsi Mocsarak revitalizációját. A Gbelcia crassiceps – Pre pomoc prírode (segítség a természetnek) polgári társulás 2005-ben való megalapítását követően közös szlovák-magyar projekten vettek részt pilisi ornitológusok csoportjával együttműködve. Nagyon jó kapcsolatban vannak André Vantomme francia szenátorral. A francia ökológusok példáját követve akarták visszaállítani a rezervátum tizenkilencedik századi eredeti gazdasági állapotát – beleértve haszonállatok tenyésztését is. „Ezidáig utolsó indítványozás a Párizsi Mocsarak és a Zsitva mentén alámosott kb. 400 ha terület revitalizációja. A projekt öt évig tartana és 40 személynek adna munkát. Mivel mostanáig az összes munkánk önkéntes aktivitás, “ teszi hozzá M. Medveď.

Tanulóknak adnak elő
A téli hónapokban a rangerek főleg népművelésre szentelik idejüket. Iskolákba járnak előadásokat tartani, segítenek a gyerekeknek elhelyezni a madáretetőket. Januártól működtetik az ötnyelvű www.rangers.sk honlap új verzióját (2007. novemberétől 2010 novemberéig 523 688 látogatója volt 17 országból). Tavasztól diákok csoportjai járnak a mocsarakba (a falubélieken kívül idetaláltak például pozsonyi illetve poprádi gyerekek is). Nyáron már a 15. alkalommal fogják megszervezni a nemzetközi madártani tábort.
MIROSLAV ANTONI - MY - Nitrianske noviny 17.1. - 23.1.2011

Ranger verseket ír

Jozef Medveď
Bruntálban született 1950-ben, fiatal éveit Breznoban töltötte, Besztercebányán járt iskolába. Nem lett sem festő, sem újságíró, sem erdész, viszont mindegyik hivatás egy életre szóló szenvedélyévé vált.
Hosszú évek óta foglalkozik a Párizsi Mocsarak Nemzeti Természetvédelmi Rezervátum védelmével és megalapította a Gbelcia crassiceps – Pre pomoc prírode (segítség a természetnek) polgári társulást. 2009-ben átvehette a környezetvédelmi minisztérium díját az egész életében a természet- és környezetvédelem területén megtett munkájáért.
Festői munkálkodását több önálló kiállításon mutatta be. Munkáit 1998-ban Pozsonyban mutatták be az amatőr festők kategóriájában. 2002-ben a nyitrai kulturális osztály elismerést nyújtott át neki a Közgazdaság őseredete című festményéért.
Az irodalom terén 1967-ben az akkori besztercebányai régió kezdő szerzőinek versenyén második helyen végzett. 1976 után kezdett újságíróként is tevékenykedni és foglalkoztatta a gondolat, hogy kiadja a Koráliky (Gyöngyök) című verseskötetét. Kemény kritikát kapott rá, a kötetet megsemmisítette és hosszú ideig nem írt egy verset sem. 2007-ben jelent meg első kötete Hviezdy a pramene (Csillagok és források) címen. Második kötete a Studená náruč (Hideg ölelés, a ford. megj.), Peter Berčík fényképeivel. 2010 decemberében keresztelte harmadik kötetét Piesne potoka Paríž (Párizs patak énekei, a ford. megj.)címmel, Miroslav Vörös illusztrációival.
A köbölkúti Gbelcia crassiceps – Pre pomoc prírode (segítség a természetnek) polgári társulás becsületes rangereinek ajánlotta, akiket Matej vezet.
(MA)